|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bitay Enikõ 2011. május 23.Erdélyi örökségünk digitalizálvaErdélyi Digitális Adattárat hozott létre az Erdélyi Múzeum-Egyesület, mellyel a társaság az erdélyi magyar tudományos és mûvelõdési örökséget teszi elérhetõvé digitalizálva. Az adattárral széles körben lehet terjeszteni az erdélyi magyarság teljes gyûjteményét, és az könnyen elérhetõ bárki számára. A másfél évszázada mûködõ egyesület regionális tudásközpont létrehozását is tervezi a kolozsvári Wass Ottilia-házban, amely az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában. Egybehordani a szép Erdély ritkaságait, régiségeit, természeti kincseinek válogatott darabjait, és egy táborba egyesíteni azokat, kik a tudomány örök céljáért dolgoznak és lelkesednek - e gondolatok jegyében alapította 152 évvel ezelõtt az Erdélyi Múzeum-Egyesületet (EME) gróf Mikó Imre mûvelõdés- és gazdaságpolitikus. Ez az egyesület azóta is, ha nem is töretlenül, de él, és szolgálja az erdélyi magyar közösséget és a tudományt. Legújabb terveik egyike egy Erdélyi Digitális Adattár létrehozása volt azzal a céllal, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyûjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elõsegítésére. - Az Erdélyi Digitális Adattár gondolata a 2005 februárjában aláírt EME-OSZK együttmûködés tervezetéhez vezethetõ vissza. A fejlesztés többéves munkát vett igénybe, hiszen a keretrendszer kiépítése s fõleg a digitális adatok folyamatos létrehozása idõigényes munka - mondta lapunknak Bitay Enikõ, az EME fõtitkára. Az EME - hagyományához híven - kiemelt figyelmet fordít a gyûjteményében lévõ örökség megõrzésére és gyarapítására, tudományos feldolgozására és publikálására. Az információs társadalom követelményeit szem elõtt tartva a digitális adattár révén szeretné a világhálón elérhetõvé tenni tudósok hagyatékából, levéltári anyagokból, kéziratokból, könyvekbõl és fotókból álló gyûjteményének jelentõs részét. A digitális adattáron keresztül az erdélyi tudományos munkákat széles körben meg lehet ismertetni, és lehet terjeszteni, illetve könnyebben elérhetõk a kiadványok, s teljes szövegükben mód van a keresésre. Az adattár fejlesztéseként hosszú távon lehetõség nyílik az EME elkobzott gyûjteményeinek feldolgozására is, mely az erdélyi magyarság egyik legfontosabb gyûjteménye; mielõbbi feldolgozása és közzététele legalább annyira fontos, mint a tulajdonjogának tisztázása - emelte ki Bitay Enikõ, hozzátéve, hogy az adattárban helyet kapnak az intézetben folyó kutatási programok által gyûjtött forrásanyagok, illetve a kutatások eredményei is: tanulmányok, publikációk majd minden tudományterületen. A szöveg, a kép és az audiovizuális anyagok megõrzése, interneten való elérhetõsége, a dokumentumok teljes szövegû kereshetõsége, az adatok letölthetõsége a további kutatást, valamint az oktatást is egyértelmûen és nagymértékben segítheti. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859. november 23-án alakult meg, könyvtárat, természettudományi és történelmi gyûjteményt (régészet, numizmatika, mûtárgyak), levéltárat, képtárat, néprajzi gyûjteményt tartott fenn azzal a céllal, hogy az erdélyi magyarság múltjának tárgyi és írásos emlékei fennmaradjanak - mondta Sipos Gábor, az EME elnöke, aki hangsúlyozta, az egyesület gyûjteményei tették lehetõvé a kolozsvári tudományegyetem megalapítását 1872-ben. Az egyetem szerzõdés alapján használatba vette a tudományos gyûjteményeket, és bért fizetett értük. Az egyesület az erdélyi tudomány kutatási eredményeinek közzététele céljából folyóiratokat is megjelentetett: 1874-tõl az Erdélyi Múzeumot, 1878-tól pedig az Orvostudományi �?rtesítõt. A kommunizmus az Erdélyi Múzeum-Egyesületet sem kímélte, tevékenységét 1950 februárjában szüntette meg a román kommunista kormányzat. Mûködését 1990-ben kezdhette újra öt szakosztállyal, melyek száma azóta hétre emelkedett. Az említett folyóiratok is újraindultak, ezenkívül évente 10-12 tudományos kiadványt jelentet meg mindenféle tudományágból. 1995-tõl kutatóintézetet tart fenn, és az új könyvtár több mint 80 ezer kötetet tartalmaz, kézirattára az erdélyi magyar tudósok hagyatékait õrzi. - Munkánkat a magyar állam, az MTA, a romániai Communitas alapítvány támogatja rendszeresen, és egy romániai CNSIS (a magyar OTKA megfelelõje) pályázatot is elnyertünk három évre. Egy-két rendezvényünket a kolozsvári városi tanács is támogatja évente - fogalmazott Sipos Gábor, hozzátéve, az egyesület gyûjteményeit ma a kolozsvári BBTE és más intézmények kezelik, az EME tulajdonjogát a román állam egyelõre nem ismeri el. Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatuk van más intézményekkel, az elnök elmondta: - A gyûjteményeket kezelõ intézmények közül a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárral a legjobb a viszony, ott õrzik 300 ezer kötetnyi könyvtárukat a kézirattárral és más különgyûjteményekkel együtt. Az egyetemi könyvtár többször rendezett kiállítást az EME könyvtárának történetérõl, és ugyancsak jó kapcsolatban vagyunk az EME gyûjtõlevéltárát és intézményi irattárát kezelõ megyei levéltárral (Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága). Az EME digitális adattárának avatása június 10-én lesz Kolozsvárott. Az EME tevékenysége itt még korántsem ér véget. A fejedelmi kancellárián keletkezett dokumentumokat tartalmazó Királyi könyvek közzététele is folyamatban van. Az erdélyi Királyi könyvek az erdélyi fejedelmek által kiállított oklevelek szövegét tartalmazza, ezt a kéziratos jegyzõkönyvsorozatot a Magyar Országos Levéltárban (MOL) õrzik, az EME tudományos munkatársai az oklevelek információit magyar nyelvû kivonatokban közlik. A kiadványból eddig két kötet jelent meg, és Magyarországon is kapható. Szabó T. Attila nyelvészprofesszor szótörténeti vonatkozású levéltári kijegyzéseit közli az Erdélyi magyar szótörténeti tár, ami a 16-19. századi beszélt nyelv fordulatait teszi közismertté. Elsõ kötete 1976-ban jelent meg a bukaresti székhelyû Kriterion Könyvkiadónál, az EME 1995-tõl kapcsolódott be a sajtó alá rendezés munkálataiba, A IX. kötettõl az EME társkiadóként szerepel az Akadémiai Kiadó mellett. Most az utolsó, XIV. kötet szerkesztése folyik. Az EME tervei közt szerepel a Wass Ottilia-ház rendezetlen jogviszonyának megszüntetése is. Ahogy az elnök kifejtette, a házat Kolozsvár fõterén a névadó adományozta az egyesületnek az I. világháború után, jövedelmébõl sikerült az egyesületet fenntartani a két világháború közötti idõszakban és másfél évtizedes szünet után újból megjelentetni az Erdélyi Múzeumot. Az EME most egy regionális tudásközpontot szeretne létrehozni a Wass Ottilia-házban. - A Regionális tudásközpont lényege, hogy a visszaigényelt kolozsvári fõtéri ingatlanunkat a tudomány szolgálatába állítsuk úgy, hogy az oktatási intézményekkel karöltve kutatási programokat mûködtethessünk, melyek révén a régiót, a kutatást s egyben az oktatást is fejlesszük, s mindemellett a tudós-oktatói utánpótlást is biztosítsuk. Amennyiben sikerül az ingatlan tulajdonjogát tisztázni, a Wass Ottilia-ház az erdélyi magyar közösség és az összmagyarság érdekében végzett kutatások egyik bázisa lehetne Romániában. mno.hu Erdély.ma 2011. május 30.Romániai magyar könyvtárosok találkoztak KolozsváronSzombaton zárult le a romániai magyar könyvtárosok nyolcadik vándorgyûlése, amelynek május 26-28. között a kolozsvári Egyetemi Könyvtár adott otthont. A konferencia a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik legfontosabb rendezvénye, idén választott témája a könyvtári szolgáltatások átjárhatósága és hálózata volt. A mintegy 60 résztvevõ, különbözõ erdélyi könyvtárak (közmûvelõdési, oktatási és tudományos, illetve szakkönyvtárak) képviselõi olyan témákat boncolgattak az elõadások során, mint a könyvtári érdekképviselet és fundraising, digitális gyûjtemények fejlesztése, illetve a kutatás és tudománytermelés, valamint közmûvelõdési tevékenységek erdélyi könyvtárakban. Az idei rendezvényen a hangsúly kifejezetten a problémaközpontú, a mindennapi könyvtári gyakorlat szempontjából kiinduló elõadásokra került, ezért a Hargita Megyei Könyvtár munkatársai (Bedõ Melinda és Berényi Erzsébet) a közkönyvtárak számára beindított Biblionet programról és annak hatásairól, illetve a könyvtárak, könyvtárosok között mûködõ együttmûködési formákról és kapcsolathálóról beszéltek. Bitay Enikõ, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) fõtitkára a könyvtárakban zajló digitális gyûjteményfejlesztés módozatairól, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos kutatás formáiról és lehetõségeirõl, Brem Walter, a Codespring informatikus szakembere pedig az átjárható könyvtári rendszerek kiépítéséhez és mûködéséhez szükséges technikai háttér feltételeirõl tartott elõadást. A résztvevõ könyvtárosoknak lehetõségük nyílt más könyvtári és közmûvelõdési hálózatok sajátosságairól is hallani: Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök az Erdélyben mintegy kulturális autonómia szigetként mûködõ Magyar-Ház láncolatról beszélt, Sorina Stanca, a Kolozs Megyei Könyvtár igazgatója pedig az amerikai gyakorlat kapcsán mutatta be a könyvtárak hálózatba tömörülését, a fenntarthatóság érdekében létrejövõ különbözõ partnerségi viszonyokat. A rendezvény több fontos újdonsággal szolgált: elkészült a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapja, amelynek végleges formájáról és további tartalmi fejlesztésérõl tárgyaltak a résztvevõk, valamint egy új, könyvtárosok számára meghirdetett díj (a Váczy Leona Emlékérem és Emléklap) megalapításáról is döntés született. A konferencia alatt Könyvtári kavalkád néven poszterkiállítás formájában lehetett ízelítõt nyerni a résztvevõ intézményekben zajló kulturális, közmûvelõdési és más tevékenységekbõl. Az elõadások után a könyvtárosok megismerkedtek a Kolozsváron mûködõ magyar könyvtári hálózat egy részével (a gyakran egyszemélyes könyvtárként vagy egyszemélyben könyvtárként is mûködõ, elsõsorban civil szervezetek által fenntartott kulturális-információs struktúrákkal, illetve a felhasználói igények mentén szervezõdött nyilvános szakkönyvtári hálózattal): szakmai látogatásra és tapasztalatcserére került sor a Szabédi László Emlékházban az ott található hagyatékok feldolgozása kapcsán, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tárában és a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. A konferencia utolsó napján a résztvevõk tanulmányút keretében látogattak el Bonchidára, hogy a kastély felújítási munkálataival és az ott zajló különbözõ programokkal megismerkedjenek, továbbá Válaszútra, ahol a Kallós Zoltán Alapítvány Szórványkollégiumát, a Kallós Zoltán Múzeumot és Néprajzi Központot látogatták meg. Kovács Eszter Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 11.Felavatták az EME Erdélyi Digitális AdattárátAz Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén tegnap délelõtt hivatalosan felavatták az Erdélyi Digitális Adattárat (EDA), amely archiváló és szolgáltató intézményként gyûjteményeket hoz létre és gondoz az oktatás és a kutatás szolgálatában. Az adattár fõleg erdélyi tudósok hagyatékainak digitalizációjára támaszkodik, de más gyûjtésekbõl származó levéltári anyagok, kéziratok, könyvek, fotók és audiovizuális anyagok is helyet kapnak benne. A beruházás az EME és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) együttmûködésébõl született meg. A pénteki ünnepségen részt vett és felszólalt többek között Répás Zsuzsanna, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar fõkonzul, Monok István, az egri Eszterházy Károly Fõiskola egyetemi docense, Káldos János, az OSZK különgyûjteményi igazgatója, Tarnóczy Mariann, MTA Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság osztályvezetõje. Megnyitó beszédében Sipos Gábor EME-elnök rég megszületett gyermek kései keresztelõjének nevezte az eseményt, kihangsúlyozva, hogy az adattár számos gyûjteményt fog egybe és tesz könnyebben elérhetõvé. Répás Zsuzsanna azt emelte ki, hogy a 21. századi mûszaki eszközökkel ésszerûen kell megõriznünk és továbbadnunk értékeinket a magyar-magyar kapcsolatok keretében, a versenyképesség és a tudás megtartása érdekében. Szerinte önazonosságunk megõrzése elképzelhetetlen a magyar nyelv nélkül. Szilágyi Mátyás arra emlékeztetett, hogy kormánya minden lehetséges eszközzel támogatja az EME-t a pótolhatatlan értékû elkobzott gyûjteményei, tulajdonai visszaszerzésében - abban, ami egy jogállamban természetes folyamat kellene, hogy legyen. Monok István a fiataloknak az adatokhoz való hozzáférhetõségét hangsúlyozta. A ünnepség második részében Bitay Enikõ fõtitkár vetített képekkel mutatta be az EDA-t, amely jelenleg több mint hatezer tétellel bír (www.eme.ro/edapress). Az adattárban az EME Kutatóintézetében folyó kutatási programok keretében gyûjtött anyagok, tanulmányok találhatók meg, de nyitottak más szakmai csoportok digitális gyûjteményének elhelyezésére, tárolására, hozzáférhetõvé tételére is. A következõ hónapokban az EME arra törekszik, hogy regionális partnerként bekapcsolódjék az európai szintû digitalizálási programokba, és adatait az Europeana portálon is elérhetõvé tegye �?. I. B. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
